A tavaszi szedés után az oxidációt rögtön megszakítják: Kínában enyhe pirítással, Japánban gőzöléssel.

A szigetország zöldteái a gőzöléses technikának köszönhetően teljesen egyedülálló ízvilágúak, amit a hűsítő zöld ízek és az umami dominál

A fehértea a legegyszerűbb ősi eljárással  készül, azaz a leveleket csak szárítják, így megőrzi természetes ízét. A sárgatea esetében a félkész zöldteát nedves vásznon pihentetik, így íze lágyabb,  ugyanakkor fűszeresebb lesz.

Két, jelentősen eltérő fajtája létezik. Ízük összetett és az idő  múlásával egyre gazdagabb; nagyban befolyásolja a növény termőterülete és kora. A nagyobb multú: élénkebb ízű Sheng(élő,生) érlelését a természetre bízzák míg a mély, telt ízű Shu(sötét,熟) érését nedvességgel gyorsítják.

Az oxidáció mértéke szempontjából zöld és fekete teák között elhelyezkedő, sodrott és általában sütött teafajta. Ízviláguk jellegzetesen virágos, illatos és önmagukban édeskés.

Dél-Amerikában honos cserje, az Ilex Paraguarensis magyalféle leveleiből készült ital, melyet az őslakosok évszázadok óta teaként fogyasztanak. Hatóanyaga a matein, amely a koffeinnel megegyezik. Stimulálja az idegrendszert, javítja a szellemi képességeket és a koncentrációs készséget, csökkenti a szellemi- és fizikai fáradtságot, hangulatjavító hatása pedig depresszió esetén előnyös.